Valódi építészeti bravúr volt minden szempontból megfelelő házat tervezni a Lago Maggiorét övező meredek part utolsó üres telkére. Az előkelő villák közé ékelt, nyitott-zárt konstrukció svájci precizitással valósult meg.

A helyi viszonyokhoz képest apró, a közúttól távol eső, erősen lejtő, szabálytalan alakú építési terület erőssége a tóra, a közeli Brisaggio-szigetekre és a szomszédos falu öreg templomtornyára nyíló festői panoráma. Ezt akarta az építész a lehető legnagyobb mértékben kihasználni. Önálló csillagvizsgáló tornyot emelt a telek felső végében; a főépület bejáratához hosszú lépcső ível, mellette teherlift. Egyértelmű volt, hogy az épület a víz felé nagy üvegfelületekkel táruljon ki, a közeli szomszédság miatt viszont a többi irányban szinte teljesen tömör falak fussanak.

A tervező csak úgy tudta megteremteni a ház és az úszómedence intimitását, hogy még a kerítést is betonból tervezte, az emeleten pedig lépcsősen, egymás takarásában rendezte el a hálószobákat. A helyi szabályzatnak megfelelő beépítési mértéket száz százalékig kihasználva egy tompaszögű háromszögre emlékeztető alaprajzot készített fedett terasszal, a felső szint alá tolt hosszú, keskeny medencével. Előnnyé változtatva a hátrányos adottságokat, a lehető legkeskenyebb kerettel ellátott panorámaablakokat a medence mögé csoportosította, amelyek az egybenyitott beltér minden pontjáról vonzzák a tekintetet – még a házba lépőét is, aki a falakkal határolt előszobából azonnal a medencén túli kilátást élvezheti egy keskeny ablakon át.

Tervező: Martin Wagner | Szöveg: Nyerges Tibor | Fotó: Reiner Blunck