2009.03.20. Fürdőország
1/7
A Rubik-kocka (és -gömb) mellett még van valami, amiben hazánk vitathatatlanul nagyhatalom: ez pedig a fürdőkultúrája. A természetes vízgyűjtőként működő Kárpátmedence a geotermikus adottságokkal együtt páratlan ivó- és termálvízkészlet örökösévé tett bennünket. Mi több: világviszonylatban egyedülálló, hogy fővárosunk 118 természetes forrásából, illetve fúrt kútjából naponta 70 millió liter 21–78 °C-os termálvíz tör elő. Budapest 1934-ben kapta meg a fürdőváros címet, mint a világ legtöbb gyógyés termálvízkútjával rendelkező fővárosa.

A legújabb kori egészséghullámot meglovagolva nálunk is önálló iparág szerveződött a wellness- és fürdőkultúrára, ám már nemcsak a sportról, hanem a szabadidő eltöltésének egy új módjáról, a test és a szellem együttes kényeztetéséről szól. Mindez elválaszthatatlan attól az épületállománytól, amely befogadja ezeket a funkciókat. Soron következő összeállításunk építészeti szempontból mutatja be a legjelentősebb hazai fürdő- és wellnessközpontokat.
SZÖVEG: KOZMA BEÁTA | FOTÓ: ARCHÍV
2009.04.07. Lebegő építészet
A Mayr-Melnhof új központja Stájerországban A Mayr-Melnhof ausztria jelentős faipari feldolgozócége. Tevékenyégüknek megfelelően fából építették fel azt az új központot, mely lábakra állítva kissé ellebed a környezetétől. A BENE - alapító tulajdonosa szerint magyar gyökerű cég - szállította szállította az irodabútorokat. A házat a Nussmüller Architects tervezte. Noha a forma a jelenlegi üveg-, és vasbetonvarázslatok [...]
2009.03.31. SERRALUNGA
2009.03.31. Tapétareneszánsz
Belsőépítészet Beépített panoráma Belsőépítészet: Bényei István | Szöveg: Mogán Orsolya | Fotó: Bujnovszky Tamás